A Tanszék tevékenysége
A szőlő egyike a tudományosan legalaposabban tanulmányozott növényeknek. A szőlőtermesztő országok többségében a szőlő-bor ágazat különálló kutatóintézeti hálózattal rendelkezik, s a felsőoktatásban önálló tanszéke van, mely csak egy növénnyel, a szőlővel foglalkozik.
A Szőlészeti Tanszék a Kertészettudományi Kar valamennyi tagozatán (nappali és levelező) és valamennyi képzésén (okleveles kertészmérnök, kertészmérnök /főiskolai/, kertészmérnök BSc) oktat, részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben (szőlész-borász szakmérnök, PhD) egyaránt, emellett az Élelmiszertudományi Kar gondozásában megvalósuló képzésekben is részt vállal (szőlész-borász főiskolai szak, szőlész borász szakmérnök szak).
A Tanszék által oktatott kötelező "A" tárgyak mellett számos "B" tárgy segíti a naprakész, aktuális ismeretanyagban való elmélyülést a hallgatók számára (A szőlő szaporítása, Szőlész-borász speciális kollégium, Szőlőfajta-ismeret, Környezetkímélő szőlőtermesztés, Szőlőtermesztés a trópusokon, A szőlő kultúrtörténete). Tanszékünk diákjai a Szőlőtermesztés szakirány keretében készíthetnek diplomadolgozatot. A tantárgyak elméleti ismeretanyagának és a bemutatott gyakorlati fogásoknak az elsajátítása jó alapot ad ahhoz, hogy végzős hallgatóink a több mint kétezer éves szőlő-és borkultúránk méltó továbbvivői legyenek. A Tanszék célja olyan ismeretekkel ellátott szakemberek képzése, akik piacképes diplomával, tudással és gyakorlattal rendelkeznek, képesek a megszerzett ismeretek szintézisére és felhasználására, mérnöki szemlélet alkalmazására. Ismerik a szőlőtermesztés alapjait, a szőlőfajtákat, a termesztést befolyásoló ökológiai tényezőket, a korszerű ültetvénylétesítést, emellett tisztában vannak a szőlő- és bor ágazat hazai és nemzetközi helyzetével, szabályozásával; a megszerzett ismereteket alkalmazva képesek szaktanácsadási tevékenység folytatására, emellett nyelvtudással rendelkeznek, járatosak a szakmai jog, -kereskedelem és bormarketing területein is, így a munkaerőpiacon keresett szakemberekké válhatnak.
Kutatási témáink közül nemzetközileg is kiemelkedik a szőlő virágbiológiájával, a szőlőfajták ivari változékonyságával, leromlásával, szelektálásával, a fajtafenntartó nemesítéssel kapcsolatos tevékenységünk. Kozma Pál Professzor "A szőlő ivari változékonysága és leromlása" című akadémiai doktori értekezése, s "A szőlő termékenységének és szelektálásának virágbiológiai alapjai" című kézikönyve, az Országos Szőlő- és Gyümölcs-szelekciós Felügyelőség megszervezése, az általa kidolgozott klóntípus szelekció e kutatómunkát kiemelkedően fémjelzik.
A tőkefejpusztulás és süllyedés okainak feltárása és megszűntetési módjainak kidolgozása, a fitotechnikai mutatók bevezetése és alkalmazása Csepregi Pál Professzor nevéhez fűződik. Nagy szerepe volt a korszerű tőkeművelés- és metszésmódok, a világfajták elterjesztésében, a termelésbiztonság, termésminőség növelésében.
A szőlő keresztezéses és szelekciós nemesítése eredményeként a Tanszéken 8 államilag minősített szőlőfajtát állítottak elő. Minősítés alatt áll 4 rezisztens, interspecifikus származású fajta. Újabb bejelentést 19 perspektivikus fajtajelölt tesz lehetővé.
Fajtaértékelő munkánk szerteágazó. Két eltérő termőhelyen nagyszámú szőlőfajtát többféle tőke-művelésmóddal értékelünk az évjáratok függvényében. Leghosszabb adatsoraink 25 termőévet ölelnek fel. Kidolgoztuk a fajták termesztési értékelésének módszertanát, s nagyszámú mutató bevezetését és alkalmazását kezdeményeztük. Tisztáztuk a fajták szerepét a minőséget alakító, a termelésbiztonságot meghatározó tényezők sorában.
Évtizedeken keresztül vizsgáltuk a szőlő talajuntságot, a tápanyag- és vízforgalmat. Ehhez tenyészedényes, biológiai tesztelési módszert dolgoztunk ki. E módszert alkalmazzuk a tápanyagvizsgálatokhoz, és az újratelepítési problémák okainak tisztázásához.